Youtube videók
Kapcsolódó termékek
Leírás
Hogyan segít a Blackjak a a növényeknek és a talajnak?
A Blackjak-ben lévő humuszt a növényünk gyökeréhez juttatva ott képes jelentősen megnövelni a víz és tápanyag felvehetőséget és javítani a talajminőséget. A kijuttatott Balckjak képes a környezetében ideális talajállapotot biztosítani a kultúrnövény gyökerének még akkor is, ha az egyébként szervesanyaggal, tápanyaggal rosszul ellátott, vagy rossz pH-val rendelkezik! Így használata rosszabb talajokon szinte ekötelező!
Mit tartalmaz a Balckjak?
- Legalább 28% szervesanyagot tartalmaz, melynek legalább 20%-a természetes humusz képző anyagok (Humik, fulvic, ulmik savak és huminok)
- A Blackjak pH-ja egyedüliként a piacon az optimális 4-5 közötti, mely sokkal hatékonyabbá teszi a többi kálium-hidroxidos (lúgos) kivonószert használó termékekkel szemben
Miben más a Blackjak?
Szinte minden forgalomban lévő humusz termék pH-ja 7 feletti. A humusz savak – ahogy a nevükben is benne van – enyhén savas tartományban hatékonyak. A Blackjak pH-ja 4-5 közötti, ami ideális a hasznosulásához még akkor is, ha növényvédő szerekkel együtt juttatjuk ki A legjobb minőségű humuszt a kutatójáról, Leonard professzorról nevezték el. Ezen Leonardit anyagok több 10 millió év alatt alakulnak ki és a világon csak nagyon kevés helyen bányászhatóak A Danuba humusz tartalmú termékei mind Leonardit alapúak!
Hogyan tartja meg a talaj a tápanyagokat?
- A talajok kolloidjai negatív töltésűek, így a pozitív töltésű kationokat (Ca, Mg, Fe, Cu, Zn …) megkötik és a talajoldaton keresztül átadják a növényeknek.
- A negatív töltésű tápanyagokat viszont szinte csak a szervesanyagok kötik meg. Így a nitrogén és kén szervesanyag nélkül kimosódik a talajból!
- A legjobb minőségű szervesanyag a talajban a humusz, mely szivacsként köti meg a tápanyagokat és vizet, valamint életteret és táplálékot ad a talaj hasznos baktériumainak és gombáinak.
Talajszerkezet:
Használják a Blackjak-et a talaj szerkezetének a javítására olyan esetekben, ha az túl kötött, tömörödött vagy laza, homokos szerkezetű. Ebben az esetben azonban nagy dózisban 20-40 l/ha alkalmazzák minden évben
Hogyan kell felhasználni a Blackjak-et?
- 1-3% oldatban juttatható ki, vagyis 10 liter vízhez 1-3dl (3-4 kupak)
- Amennyiben a Blackjak-el együtt Mikorrhiza gombát is kijuttat a növénye gyökeréhez, akkor jelentősen tudja csökkenteni a tápanyag igényt, mert a hífa fonalak képesek 20-50% plusz vizet és tápanyagot juttatni a gyökérhez!
Minőségét 5-25 fok között, közvetlen napfénytő védett száraz raktárban, eredeti csomagoló anyagban tárolva 18 hónapig megtartja. A Danuba a termékeinek optimális hatásához, 25 fok alatti kijuttatási hőmérséklet szükséges.
Blackjak mint biostimuláns a lombon!
A Blackjak lombon kiadagolva az alábbi előnyökkel jár:
- a benne lévő kismolekulájú fulvik savak könnyen bejutnak a levélbe. Sőt ha más anyagot is adunk hozzá pl. lombtrágya, akkor annak meggyorsítja a bejutását
- a Blackjak lombon alkalmazva fokozza a növény tápanyag felvételét. Mivel ezáltal megnő a tápelemek koncentrációja a növényben, ez egy szívó hatást fejt ki a talajban lévő vízre. Így beindul egy tápanyag és víz pumpa a talaj felől és a növénybe! Ez pedig nagyobb növénytömeget eredményez
- ennek a vízpumpa hatásnak az eredménye az intenzívebb párologtatás, ami hűti a növényt! Ez a pár fokos hűtés azt eredményezi, hogy a növény tovább fotoszintetizál és építi fel a biomasszáját
Szinte minden forgalomban lévő humusz terméke pH-ja 7 feletti. A humusz savak - ahogy a nevében is benne van - enyhén savas tartományban hatékonyak. A Blackjak pH-ja 4-5 közötti, ami ideális a hasznosulásához, és ugyancsak ideális, ha növényvédő szerekkel együtt juttatjuk ki a növény lombfelületére. A legjobb minőségű humuszt az amerikai geológus kutatójáról, A. G. Leonard professzorról nevezték el. Ezen Leonardit anyagok több 10 millió év alatt alakulnak ki, és a világon csak nagyon kevés helyen bányászhatóak jó minőségben. A Danuba humusz tartalmú termékei mind Leonardit alapúak!
Összetétel
A Blackjak 22-26% között tartalmaz humusz alkotó komponenseket pl. humik, fulvik, ulmik savak és huminokat
Mivel a Blackjak vegyi oldószerek nélkül készül, a legjobb minőségű Leonardit fizikai aprításával, így az összes humusz alkotó komponens benne megtalálható! A termékben lévő 5-10 mikronos Leonardit darabok részben lebegnek, részben pedig leülepednek a kiszerelés aljára, mivel ez szuszpenzió (túltelített oldat). Így használat előtt felrázandó!
Humik savak - óriás szerves molekulák, kiváló talaj javítók
A humik savak mint egy bio kelát, megkötik a vizet, és a tápanyagokat a talajban, hogy az pufferként elérhető legyen később a növény gyökere számára! Minél több humik sav van a talajban, annál nagyobb a tápanyag és víz megkötő képessége! Ezen komplex szerves molekulák a legstabilabb része a talaj humuszának.
A humik savak (humusz alkotó) oldhatóak semleges vízben és lúgos oldószerekben pl. kálium-hidroxid. Viszont nem oldhatóak erős savakban. Az alapját különböző aromás (gyűrűs) vegyületek alkotják, melyekhez fenolos és karboxil funkciós csoportok kapcsolódnak, melyek töltést, és kapcsolódási pontokat adnak a humik sav komplex felületén. Az aromás (gyűrűs) molekulákhoz különböző cukor molekulák is kapcsolódhatnak. Így összességében a humik savak egy óriás szuper molekulát alkotnak. A felületén többnyire (minimum 50%) negatív töltések vannak, vagyis kationokat (pl. Mg2+, Ca2+, Fe2+) képesek megkötni. De vannak rajta pozitív töltések is, melyek pedig az anionokat (pl. NO2-, NO2-, SO3--) képesek magukhoz vonzani.
A fulvik savak - bio kelátok, és biostimulátorok a lombon
A fulvik savak kb. tized akkora méretűek, mint a humik savak. Ebből kifolyólag máshol hasznosak a növénytermesztésben. A fulvik savak kismolekulájú vegyületek, melyek szinte mindenben oldódnak (semleges víz, savak és lúgok). Ebből kifolyólag nem javasolt őket a talajba adagolni, mert kimosódhatnak. A talajban javasolt komplexen alkalmazni a többi humuszképző anyaggal együtt, vagy a levélre kipermetezni. Az alapjukat ugyan úgy aromás (gyűrűs) molekulák alkotják, melyekhez biológiailag aktív csoportok kapcsolódnak.
Rendkívül nagy sűrűségű a felületükön a különböző kapcsolódási pontok, így képesek más anyagokat tápelemeket, vagy molekulákat is szorosan megkötni. Ez a bio kelát hatás rendkívül fontos, mikor a fulvic savat a lombra permetezzük, mert magával ragadva a permetlében lévő egyéb anyagokat, azokkal könnyedén átjut a levél felületén. Ugyan így, rendkívül gyorsan jut be a gyökérbe is a talajban, és viheti be magával a mikroelemeket.
A fulvik savak biostimuláns hatása, hogy fokozza a tápanyag és víz felvételt.
Ulmik savak
Ulmik savak alkoholos vegyületekben oldódnak, nem savakban vagy lúgokban. Kevésbé stabil vegyületek mint a humik savak. Képesek a talaj szerkezetét, valamint a tápanyag megkötő képességét javítani.
Huminok - stabilitást adnak a humusznak
A humin humusz képző anyagok nem oldódnak vízben, sőt savakban és lúgokban sem. Viszont ez alkothatja a talaj humuszának akár az 50%-át is. Ez adja a stabilitását!
A huminok a szerves anyagok bomlása (pl. cellulóz és lignin) során képződő molekulákból (pl. hidroximetilfurfural) képződnek. Úgy, hogy a növényi maradványok előbb lebomlanak egészen kis molekulákra, majd azok reakcióba lépnek egymással, így képezve óriás méretű, stabil molekulákat. Ezen humin vegyületek - mint egyfajta zsírszerű anyagok - nem oldódnak, és ezzel stabilitást adnak a humusznak.
A humin vegyületek növelik a talaj anion megkötő kapacitását, melynek köszönhetően a nitrit, nitrát, szulfit és foszfit is megmarad felvehető formában a talajban, és nem oldódik ki a gyökérzóna alá!
Humusz vegyületek kialakulása - cellulóz
Az elpusztult növényi maradványok tartalmaznak cellulózt, mely a talajban található élőlényeknek köszönhetően lebomlanak, és újra hasznosulnak táplálék vagy humusz formájában.
A cellulóz leegyszerűsítve glükóz/ cukor molekulák hosszú láncolata. A földön a cellulóz a leggyakoribb szerves óriás molekula, mely váza a növényeknek, gombáknak és némely algáknak is. A cellulóz vízben oldható molekula. Az állatok közül csak a kérődzők gyomra - az abban található baktériumok és gombák - képesek lebontani és hasznosítani
Humusz vegyületek kialakulása - lignin
Az elpusztult növényi maradványok tartalmaznak cellulózt, mely a talajban található élőlényeknek köszönhetően lebomlanak, és újra hasznosulnak táplálék vagy humusz formájában.
A lignin a cellulóz után a következő leggyakoribb óriás szerves molekula a földön. A lignin egy sokkal stabilabb polimer, mivel nem csak egy hosszú szénláncú vegyület, hanem azok egymással is összekapcsolódnak. A lignin a másodlagos sejtfalban, a fák háncsában, és a fafélékben (pl. a szállító szövetekben) van nagyobb arányban. A lignin vízben nem oldódik, leginkább csak gombák bontják. Még a kérődző állatok se tudják lebontani és hasznosítani.
